[2.-3.10.2007] - CIVILKOMP CONFERENCE

The fifth forum of society purpose communication took place at the marketing communications exhibition, called “Promotion”, 2007. October 2-3.

The event was organized by Civilkomp. The goals of Civilkomp, an organization that is in close cooperation with the European Year of Equal Opportunities for All, were the following: getting closer to achieving equal opportunities, to social mind forming and introducing the role of NGOs in society building. Secondary goals of the conference were analyzing the future of society purpose communication, helping civil branding and good examples and introducing cooperation models.

On the second day, the “For diversity. Against discrimination.” campaign was introduced. Prime Time Communications organized a round table discussion, involving NGOs. Representatives of NGOs from Budapest and other regions took part at the discussion. The campaign was introduced to the audience, emphasizing the cooperation with the NGOs and the work of the NWG.

The atmosphere during the discussion was friendly. All participants shared important pieces of information and advice that may be helpful during the following campaigns.

[24.-29.07.2007] - Nem teszünk különbséget emberek között.

[15.-16.05.2007] - Kampányolunk a Média Hungary konferencián!

Az antidiszkriminációs kampány is jelen lesz az idén 12. alkalommal megrendezésre kerülõ Média Hungary konferencián. Május 15-16. között a magyar sajtó legnagyobb eseménye ad otthont az EU antidiszkriminációs intézkedéseit népszerûsítõ kampánynak.

A kétnapos konferencia elsõ napján kerekasztal-beszélgetést szervezünk „Esély 2.0 avagy a sokszínû média a diszkrimináció ellen” címmel, ahol blog- és médiatudorok vitatkoznak arról, hogy futurológusok vagy történészek foglalkozzanak a szubjektív nyilvánosságok rendszerével.

A hazai médiumok képviselõi a konferencia ideje alatt megismerhetik a 2007-es Európai Uniós Újságírói Díjat és akár nevezésüket is leadhatják ott helyben!

www.mediahungaria.hu

Antirasszista Világnapon vett részt a kampány

2006. március 21-én, Budapesten, a Millenáris Fogadójában a Szubjektív Értékek Alapítvány szervezésében tartott Antirasszista Világnapon „A sokszínûségért. A diszkrimináció ellen. kampány is részt vett.

Az Antirasszista Világnapot Magyarországon hatodik alkalommal rendezték meg, idén a digitális társadalom volt a központi téma. A kampány is olyan programokat szervezett a rendezvényhez, amely az online világhoz és az interaktivitáshoz kapcsolódott.

Bemutatkozott a kampány online antidiszkriminációs könyvtára és átadtuk az Újságírói Díj 2005 nemzeti elsõ helyezéseit. A kampány programjának részeként, Vermes Zoltán fotográfus hat EU országban díjnyertes fotóját is tartalmazó fotósorozatát digitális formában nézhették meg az érdeklõdõk. A „Cigány Odüsszeia” címû sorozat túlnyomó többségben fekete-fehér fotókból áll, és Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna egyes cigányközösségeinek mindennapjaiban rejlõ szépséget és szenvedést örökíti meg.

Az Antirasszista Világnapot az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is támogatta és Kovács Kálmán miniszter úr megnyitó beszédével indult, aki átadta az eMagyarország antirasszista fotópályázatának elsõ három helyezettjének járó okleveleket.

Az egynapos rendezvényen megtekinthetõ volt a magyarországi roma/cigány kultúra virtuális múzeuma; a Rádió C-n a „Rasszizmus és a rasszizmus elleni harc a digitális társadalomban, és az internetes szólásszabadság” címû, a helyszínen zajló kerekasztal beszélgetést élõben követhették a hallgatók. Végül egy filmklubbal zárult a nap, melynek témája a társadalomkép a Barátok közt címû TV sorozatban volt, ahol Török Ferenccel beszélgethettek a résztvevõk.

Nõk a médiában

"Nõk a médiában" címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Budapesti Esélyek Háza február 8-án az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium (ICSSZEM), Nõk és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlõsége Fõosztály felkérése alapján, ahol az EU diszkrimináció elleni információs kampánya, "A sokszínûségért. A diszkrimináció ellen." is részt vett.

A rendezvény célja az volt, hogy egy szakmai beszélgetés keretében rávilágítson a nõk szerepére, helyzetére a médiában, és hogy kialakuljon egy partnerség a meghívottak, szakemberek és a média képviselõi között.

A rendezvény a „Pekingi Cselekvési Program 10” szellemében zajlott, amely programnak a tizedik pontja foglalkozik a nõk és a média kapcsolatával. Ez a pont kimondja, hogy „növelni kell a nõk részvételét és hozzáértését a véleménynyilvánításhoz és a döntéshozatalhoz a médiában és a média által, valamint az információátadás új formái által. A nõk ábrázolása kiegyensúlyozott és sztereotípiáktól mentes formáját kell elõsegíteni a médiában.”

 Meghívó pdf letöltése 73 KB

„Gazdálkodj okosan a munkaerõpiacon” - interaktív kiállítás

December 1-jén a Magyar Telekom Krisztina körúti Székháza adott otthont annak az izgalmas interaktív kiállításnak, amit a Budapesti Esélyek Háza és a Fõvárosi Önkormányzat több együttmûködõ partnerével, valamint az Európai Unió „A sokszínûségért. A diszkrimináció ellen.” elnevezésû kampányával közösen szervezett.

Magyarországon ma még kevés az olyan vállalat, cég, ahol fogyatékos embereket szívesen alkalmaznak. Éppen ezért fontos, hogy a munkáltatók figyelmét felhívjuk a fogyatékos emberek nyílt munkaerõ-piaci foglalkoztatásának elõnyeire, a munkahelyi sokszínûség pozitív oldalaira, az esélyegyenlõség és az egyenlõ bánásmód szabályaira.

A rendezvény célja volt, hogy elõsegítse az egyes fogyatékossági ágaknak megfelelõen a betanított munkát, a képzettségnek megfelelõ munkakörben való alkalmazást, illetve a távmunkába történõ bekapcsolódást.

 Meghívó pdf letöltése 520 KB

Mit tehetünk a diszkrimináció ellen?

A Bíróság és az Egyenlõ Bánásmód Hatóság közvetett bizonyítékként a bizonyítási eljárás során ma már felhasználhat tesztelõi vallomásokat.

„A sokszínûségért, a diszkrimináció ellen” kampány szeptember 29-én egynapos munkahelyi tesztelõ képzést tartott civil szervezeteknek, önkénteseknek. A tréninget a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda munkatársai tartották, akik évek óta alkalmazzák ezt a vizsgálati módszert saját szervezetük által kezdeményezett pereknél. A jelentkezõ résztvevõket a diszkrimináció különbözõ területeinek képviselõi közül
választottuk ki.

pdf letöltése 238 KB

Sziget Fesztivált

Idén nyáron tizenötödik alkalommal rendezték meg a „Sziget Fesztivált”, Európa egyik legnagyobb kulturális fesztiválját Budapesten. A minden évben több százezer látogatót vonzó zenei, kulturális rendezvények mellõl soha nem hiányozhatnak a civil szervezetek sem. A kampány és az Európai Unió magyarországi képviselete közös standon várta az érdeklõdõket az egy hetes rendezvény alatt. Kiadványok, az EU-val foglalkozó quiz játékok, EU parlamenti képviselõk és délutánonként kerekasztal beszélgetések várták minden nap az érdeklõdõket. „Szerinted fontos kérdés az esélyegyenlõség? Vajon kifizetõdõ a munkahelyi sokféleség?” Ezzel a kérdéssel invitáltuk kerekasztal-beszélgetésre a Sziget Fesztiválon szórakozó fiatalokat a rendezvény zárónapján. Az EU-sátorban összegyûltek egybehangzó igennel válaszoltak a fenti kérdésre. Hogy az elvi egyetértésnek van-e nyoma a mindennapokban ha egyenlõ bánásmódról van szó: e kérdésben már megoszlottak a vélemények. A meghívottak között szerepelt az Egyenlõ Bánásmód Hatóságának (EBH) vezetõje, Dr. Demeter Judit, mely szervezet fél éve kezdte meg mûködését azzal a céllal, hogy fórumot és jogorvoslatot biztosítson mindazok számára, akiket hátrányosan megkülönböztetnek. Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy sérült az egyenlõ bánásmód kívánalma, elrendelheti a jogsértõ állapot megszüntetését és bírságot is kiszabhat. Sajnos Magyarországon az érintettek még nincsenek tisztában azzal, hogy miben lehet segítségükre az új szerv, nem ismerik jogaikat, és kevés az eszközük az érdekérvényesítéshez. A résztvevõk között szerepelt Kulinyi Márton, a Fõvárosi Esélyegyenlõségi Módszertani Iroda vezetõje, és dr. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság képviselõje. A meghívottak leszögezték, a munkahelyi felvételi eljárás az a pont, ami a további hátrányokat alapjaiban határozza meg. Noha az ’Esélyegyenlõség elõmozdításáról’ címû törvény kimondja, hogy hátrányos megkülönböztetésnek számít minden olyan eljárás, aminek során egy személyt annak származása vagy egészségi állapota miatt hátránnyal súlytanak, egy-egy kisebbség képviselõje sok cégnél még mindig nemkívánatos személynek számít. Az elõadók egyetértettek abban is, hogy amiben a régi tagországok elõrébb járnak, az a munkáltatói körben tapasztalható tudatosság. A nagyobb vállalkozások illetve az állami intézmények jellemzõen megalkotják saját kódexeiket, amikben garantálják az esélyegyenlõséget mind a felvételi eljárásban, mind a munkaviszonyban, mi ettõl még messze vagyunk. Legyen hát a Sziget a példa, ahol teljesen természetes, hogy együtt szórakozik fiatal, idõsebb, roma, nem roma, meleg vagy éppen kerekes székben ülõ, és így, sokszínûen érezzük jól magunkat, együtt vagyunk magyarok, Európa része.

Munkahelyi diszkriminációt tesztelõ képzés

Bizonyára mindannyian ismerünk munkahelyi diszkriminációs eseteket.  A kérdés, hogy mit tehetünk ellene, lehet-e bizonyítani? Az Egyenlõ Bánásmód Hatósága közvetett bizonyítékként a bizonyítási eljárás során felhasználhat tesztelõi vallomásokat.

„A sokszínûségért, a diszkrimináció ellen” információs program szeptemberben egynapos munkahelyi tesztelõ képzést hirdetett, melyre a civil szervezetek jelentkezését vártuk.

A program idén 1 tréninget szervez, melyen 20 civil képviselõ vesz részt. A jelentkezõ résztvevõket a diszkrimináció különbözõ területeinek képviselõi közül választottuk ki.

A tréninget a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda munkatársai tartják 2005. szeptember 29-én, az Esélyek Házában.

Csak sokszínûen alkotunk egységet

Antidiszkriminációs kerekasztal-beszélgetés a Sziget Fesztiválon

„Szerinted fontos kérdés az esélyegyenlõség? Vajon kifizetõdõ a munkahelyi sokféleség?” Ezzel a kérdéssel invitáltuk kerekasztal-beszélgetésre a Sziget Fesztiválon szórakozó fiatalokat a rendezvény zárónapján. Az EU-sátorban összegyûltek egybehangzó igennel válaszoltak a fenti kérdésre. Hogy az elvi egyetértésnek van-e nyoma a mindennapokban ha egyenlõ bánásmódról van szó: e kérdésben már megoszlottak a vélemények.

Az Európai Bizottság 2003-ban ötéves információs kampányt indított annak érdekében, hogy megismertesse a polgárokat az EU diszkriminációellenes törvényei által biztosított jogaikkal, a munkahelyi sokszínûség elõnyeivel, valamint minden EU-s tagállamban elõsegítse a kormányzati, civil és az üzleti szektor együttmûködését a diszkrimináció elleni küzdelemben. „A sokszínûségért, a diszkrimináció ellen” elnevezésû program részeként a Sziget Fesztiválon lezajlott kerekasztal-beszélgetés igyekezett körüljárni a munkahelyen belüli esélyegyenlõség lehetõségeit, a sokszínû munkahely elõnyeit és a diszkrimináció ellen fellépõk jogi lehetõségeit. A meghívottak leszögezték, a munkahelyi felvételi eljárás az a pont, ami a további hátrányokat alapjaiban határozza meg. Dr. Kulinyi Márton, a Fõvárosi Esélyegyenlõségi Módszertani Iroda vezetõje rámutatott: a fõ kérdés az, hogy a felvételi interjút vezetõ személy eljut-e abba a helyzetbe, hogy valóban meg akarja megismerni a jelentkezõ tulajdonságait, vagy hagyja, hogy elõítéletei vezessék – még ha ez nem is rosszindulatból történik. Dr. Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatósága (EBH) vezetõje szerint számos elõnye van annak, ha sokféle ember dolgozik együtt. Így például mindenkinek hasznos, ha több korosztály képviselteti magát. „Szükség van a nagy öregek hatalmas tapasztalatára éppúgy, mint a fiatalokra, akik ismerik a komputertechnikát, nyelveket beszélnek, esetleg külföldön vértezõdtek fel tudással. Ez így, a középgenerációval együtt alkot egységet.” Az Európai Uniónak a kérdéssel foglalkozó tanulmánya megállapítja, hogy a diverzitás nem csupán humánus megfontolásokból elõnyös, de jótékonyan befolyásolja az adott vállalkozás elismertségét, hatékonyságát is. Úgy tûnik, Magyarországon – széles körben - mégsem egyértelmû ez.

Noha az ’Esélyegyenlõség elõmozdításáról’ címû törvény kimondja, hogy hátrányos megkülönböztetésnek számít minden olyan eljárás, aminek során egy személyt annak valamilyen vélt vagy valós védett tulajdonsága (például családi állapota, nemi identitása, származása vagy egészségi állapota) miatt hátránnyal sújtanak, egy-egy kisebbség képviselõje sok cégnél még mindig nemkívánatos személynek számít. Fél éve kezdte meg mûködését az Egyenlõ Bánásmód Hatósága azzal a céllal, hogy fórumot és jogorvoslatot biztosítson mindazok számára, akiket hátrányosan megkülönböztetnek. Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy sérült az egyenlõ bánásmód kívánalma, elrendelheti a jogsértõ állapot megszüntetését, de ötvenezertõl hatmillió forintig terjedõ bírságot is kiszabhat. Az elmúlt hat hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy az érintettek még nincsenek megfelelõképp tisztában azzal, miben lehet segítségükre az új szerv. A munkát nehezíti, hogy a jellemzõen diszkrimináció sújtotta rétegek képviselõi nem ismerik jogaikat, és kevés az eszközük az érdekérvényesítéshez. 

„Kétszázhúsz ügyünk volt eddig, és négy esetben állapítottunk meg pénzbírságot - ötszázezer forint értékben” – mondta el Dr. Demeter Judit, aki hangsúlyozta, nem ez az egyetlen lehetõségük a szankcionálásra.  „Az egyik leghatásosabb ellenlépés az, ha nyilvánosságra hozzuk a határozatot névvel, helyszínnel. Így egy-egy esetbõl nem csak az adott ügy szereplõi tanulnak, de mindenki, aki máskor döntéshelyzetbe kerül.” Ám a szankcionálás csak a második lépés, a hatóság elsõdlegesen egyezségre törekszik. A megvádoltak többsége ugyan nem ismeri el a tudatos megkülönböztetést, miután szembesítik a törvény tartalmával, rávehetõ a megegyezésre. A legfontosabb feladat tehát egyben a legnehezebb is: szemléletformálás. A vonatkozó magyar jogszabállyal ugyanis nincs gond, az megfelel az Európai Unió szabta irányelveknek – tudtuk meg Kádár Andrástól, a Magyar Helsinki Bizottság képviselõjétõl. „Amiben a nyugat-európaiak elõrébb járnak, az a munkáltatói körben tapasztalható tudatosság. A nagyobb vállalkozások illetve az állami intézmények jellemzõen megalkotják saját kódexeiket, amikben garantálják az esélyegyenlõséget mind a felvételi eljárásban, mind a munkaviszonyban.” – emelte ki Kádár András.

Mi ettõl még messze vagyunk, hiszen még az államigazgatási szerveknél is csak elvétve találunk esélyegyenlõségi tervet, aminek szükségességét pedig törvény írja elõ. Dr. Demeter Judit épp ezért úgy látja, elsõként az állami szervek dolgozóit kellene felkészíteni a témában. „Mit várhatunk a mindennapi embertõl, ha hivatali területen sem tudja mindenki, hogy létezik ilyen témájú törvény és hatóság?” – tette fel a kérdést az igazgató asszony, aki támogatná azt is, hogy az antidiszkriminációs elveket beépítsék a középiskolás tananyagba. „Rettenetesen sokat kell beszélnünk arról, hogy senki nem köteles eltûrni az emberi méltósága megsértését, azt, hogy bármely tulajdonsága miatt hátrányosan megkülönböztessék” – tette hozzá Demeter Judit. „Nem lesz mindenki cigány, mozgássérült vagy éppen meleg, de sokan lehetünk még kisgyermekes szülõk és mindannyian leszünk ötven év felettiek” – jelentette ki Kádár András. „Ezért senki nem mondhatja, hogy õt az egyenlõ bánásmód kérdése nem érinti. Be kell látnunk, hogy ezek a jelenségek ugyanannak a problémának más-más oldalai.” Kulinyi Márton szerint ma még sokan magát a jelenséget sem ismerik fel, természetesnek, mindennapos ügynek gondolják, ha például egy roma fiatalt nem engednek be a diszkóba. Az irodavezetõ magával a Sziget Fesztivállal példálózott a fiatalokból álló hallgatóság elõtt: „Így, sokszínûen, együtt vagyunk magyarok, Európa része. Így érezzük jól magunkat. Mint itt a szigeten, ahol teljesen természetes, hogy együtt szórakozik fiatal, idõsebb, roma, nem roma, meleg vagy éppen kerekes székben ülõ ember.”

Tájékoztató a 2005. évi "Esélyegyenlőség Napja" rendezvénysorozatról

Ebben az évben nyolcadik alkalommal rendezzük meg az "Esélyegyenlőség Napja" rendezvényt. Célja, hogy a sérült emberek közelebb kerüljenek a társadalom többi tagjához, megismerjék egymás problémáit, gondjait, felvilágosítást, betekintést kaphassanak a mindennapi élet sajátosságairól. Emellett közösen szórakozzanak, és együtt töltsenek el egy napot. Idén a rendezvény - az előző éviekhez hasonlóan - nem egynapos lesz, hanem összekötöttük a MOTESZ (Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége) szervezésében megrendezésre kerülő REHA-HUNGARY Gyógyászati Segédeszköz Kiállítással, és az ehhez kapcsolódó konferenciákkal, fórumokkal.

Az első napban főleg szakmai konferenciák és gyógyászati segédeszköz kiállítás lesz (szervező a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége), második nap - szombat - a hagyományos Esélyegyenlőség Napja, a harmadik napon pedig családi-, sport- és szabadidős programok lépnek előtérbe.

Időpont: 2005.05.13-15-ig. péntek szombat 10-18 óráig, vasárnap 9-16 óráig

Helyszín: a Petőfi Csarnok (1146 Budapest, Zichy M. u. 14. VÁROSLIGET)

Az Esélyegyenlőség Napja 2005. május 14-én 10-18-ig

Megnyitó beszédet mond Dr Hegedüs Lajos, a MEOSZ elnöke, majd nagygyűlés

Műsor 13.00 órától a szabadtéri színpadon.

Műsorvezető: Orbán Béla

Tervezett műsor:

10.00-10.10 - Megnyitó Dr. Hegedüs Lajos

10.10-12.00 - Nagygyűlés

12.00-13.00 - EBÉD

13.00-13.05 - Megnyitó dal Kék virág együttes és Sugár Anna

13.05-13.10 - Verset mond Hegedüs Józsefné

13.10-13.20 - Csejteiné Riz Ilona énekel

13.20-13.35 - Nagy Bandó András műsora

13.35-13.50 - Bacsa Ferenc énekel

13.50-14.00 - Lukács Jánosné anekdotákat mesél

14.00-14.15 - Fiesta együttes műsora

14.15-14.30 - Csonka András énekel

14.30-14.40 - Popzene

14.40-15.05 - Roll Dance Tánccsoport bemutatója

15.15-15.30 - Lukács Bálint Kővágó Gabriella operetteket énekel

15.30-15.40 - bűvészek

15.40-16.10 - Popzene (meglepetés sztárvendégekkel)

16.10-15.25 - Mile Veronika énekel

16.25-16.40 - Csongrádi Kata énekel

16.40-16.50 - Kék virág együttes előadása

16.50-17.00 - Adamecz László fütyül

17.00-17.15 - Mary Zsuzsi énekel

17.15-17.30 - Sugár Anna előadása

17.30-17.45 - Gördülő tánccsoport produkciója

17.45-18.00 - Simly-Show műsora

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Töltsünk együtt egy kellemes napot!

Felvilágosítás:

Deél Vilma

Tel.: 06-70/581-0007, 06-20/253-3929, 388-5529, e-mail:delvilma@freemail.hu