A hátrányos megkülönböztetés milyen területeire vonatkoznak az új jogszabályok?

Az új jogszabályok tiltják a foglalkoztatás és az oktatás területén a faji vagy etnikai származáson, szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen, koron vagy fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést. A faji származáson alapuló megkülönböztetésre vonatkozó szabályozás más területeket is lefed, például az oktatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az árukhoz, szolgáltatásokhoz és lakástámogatáshoz való hozzáférés területét.

Kit védenek a jogszabályok a hátrányos megkülönböztetéssel szemben?

A fenti alapon az Unió területén belül mindenki védelmet élvez a hátrányos megkülönböztetéssel szemben.

Mit jelent a hátrányos megkülönböztetés?

Az új szabályok vonatkoznak mind a közvetlen, mind a közvetett megkülönböztetésre. Közvetlen megkülönböztetés akkor történik, amikor valaki másoknál kedvezőtlenebb elbánásban részesül egy hasonló helyzetben a faji vagy etnikai származása, szexuális irányultsága, vallása vagy meggyőződése, kora vagy fogyatékossága miatt. Közvetlen megkülönböztetés például egy álláshirdetés, amelyben feltüntetik, hogy „fogyatékosok ne jelentkezzenek". A valóságban azonban a hátrányos megkülönböztetés általában nehezebben megfogható. Ez magyarázza, hogy a közvetett megkülönböztetéssel is foglalkozni kell. Ez akkor áll fenn, ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat bizonyos faji vagy etnikai származású, szexuális irányultságú, vallású vagy meggyőződésű, korú vagy fogyatékossággal élő személyeket más személyekkel összehasonlítva hátrányos helyzetbe hozhat, kivéve ha ez a gyakorlat jogszerű céllal, objektív módon igazolható. Közvetett megkülönböztetés történik például olyankor, amikor az állásra jelentkezőktől megkövetelik, hogy egy adott nyelven írjanak tesztet, pedig ez a nyelv nem is szükséges a munkakör betöltéséhez. Egy ilyen teszt kizárhatja az eltérő anyanyelvű jelentkezőeket.

Mit kell tudni a zaklatásról és a megtorlásról?

Az új szabályok szerint, tilos a faji vagy etnikai származáson, szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen, koron vagy fogyatékosságon alapuló, méltóságot sértő céllal történő zaklatás, továbbá a megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő és sértő környezet kialakítása.

A megtorlás is tilos. Ez akkor áll fenn, ha valaki rosszabb vagy más bánásmódban részesül amiatt, hogy panaszt tett a hátrányos megkülönböztetés ellen vagy támogatta egy panasztevő kollégáját.

Mit jelent ez a munkaadóknak?

Ezek az új szabályok a köz- és magánszektor minden munkaadójára vonatkoznak. Ez az irányelv az önfoglalkoztatáshoz való hozzáférésre is vonatkozik (például az egyes kereskedelmi tevékenységek vagy szakmák gyakorlásának feltételeire). Minden munkaadónak felül kell vizsgálnia a foglalkoztatási gyakorlatát, és meg kell győződnie arról, hogy nem különböztet meg senkit hátrányosan közvetlenül vagy közvetetten, például a munkaerő-felvételi eljárások során, a kiválasztási feltételekkel, a fizetés és a juttatások, illetve a szakképzéshez való hozzáférés lehetőségeiben. A hátrányos megkülönböztetés elleni új szabályok a munkavállalás minden szakaszára vonatkoznak, a munkaerő-felvételtől a munkaviszony megszűnéséig.

Milyen felelősséggel tartoznak a munkaadók a fogyatékossággal élő személyek iránt?

A fogyatékossággal élő alkalmazottak tekintetében a munkaadók felelőssége az „ésszerű alkalmazkodás” biztosítása. A munkaadóknak megfelelő intézkedésekkel biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférhessenek a foglalkoztatási és a képzési lehetőségekhez, ha ez nem jelent a munkaadó számára aránytalanul nagy terhet. Az „ésszerű alkalmazkodás” tárgya lehet például a kerekesszékben való közlekedés biztosítása, a munkaidő módosítása, az irodai berendezés alkalmassá tétele vagy egyszerűen a munkacsapat tagjai közötti munkamegosztás módosítása. Az aránytalanul nagy teher meghatározásakor a felmerülő kiadásokat vagy üzleti hátrányokat, a szervezet anyagi erőforrásait, továbbá az igénybe vehető közfinanszírozást vagy egyéb támogatást kell figyelembe venni.

Milyen előnyökkel járnak az üzleti vállalkozások számára az új szabályok?

Az Európai Unióban egyre nyilvánvalóbb, hogy a jó munkaadó nemcsak igyekszik megfelelni a jogszabályi előírásoknak, hanem saját üzleti érdekének is tekinti a sokszínűséget. A munkahelyi sokszínűség politikája számos előnyt jelent az üzleti vállalkozásoknak. Beépülhet a cég humántőkegyűjtő és kreativitást, innovációt ösztönző átfogó stratégiájába. A sokszínűség a versenyelőnyt jelenthet a cégeknek az ügyfelekkel, a szállítókkal, a részvényesekkel és egyéb érdekelt felekkel való kapcsolatokban. A sokszínűség értékké emelése növelheti a cég tekintélyét, és pozitívan hathat a cégről alkotott összképre (corporate image). A „megkülönböztetés-biztosság” segíthet a cégeknek a jogvitákkal, a munkaerő-fluktuációval és a munkahelyi hiányzásokkal kapcsolatos költségek csökkentésében. Segíthet továbbá a munkaadóknak abban, hogy újabb, nem hagyományos munkaerőforrásokat is elérjenek, és kiváló alkalmazottakat vonzzanak magukhoz és tudjanak megtartani.

Van kivétel a hátrányos megkülönböztetés általános tilalma alól?

Az új jogszabályok csak korlátozott kivételt engednek az egyenlő bánásmód elve alól, például a vallási szervezetek erkölcsiségének fenntartása céljából, illetve a pályakezdők és az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci integrálását szolgáló intézkedések esetében.

Hogyan tudnak a hátrányos megkülönböztetés áldozatai panaszt tenni?

A jogszabályok előírják, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a hátrányos megkülönböztetés áldozatai számára, hogy bírósági vagy közigazgatási eljárás útján panaszt tehessenek, és az megfelelő jogkövetkezménnyel járjon a hátrányosan megkülönböztetőkre nézve. A szabályozás rendelkezik a bizonyítási teherről is a polgári és közigazgatási eljárás során. Ez megkönnyíti a hátrányos megkülönböztetést szenvedett személyek számára a bizonyítást.

Milyen segítséget kaphatnak a hátrányos megkülönböztetés áldozatai?

A faji származáson alapuló megkülönböztetésre vonatkozó szabályozás előírja, hogy a tagállamok kötelesek egy intézményt kijelölni az egyenlő bánásmód elősegítésére, melynek feladatai közé tartozik a független segítségnyújtás a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, felmérések és tanulmányok készítése, valamint független jelentések és ajánlások közzététele. A hátrányos megkülönböztetés áldozatait nem kormányzati szervezetek, illetve jogos érdekkel rendelkező szakszervezetek is támogathatják.

Mit kell tudni a nemek esélyegyenlőségéről?

A nemen alapuló hátrányos megkülönböztetésre külön jogszabályok vonatkoznak. Ennek az oka az, hogy a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés Európában komoly múlttal rendelkezik, gondoljunk mindjárt az Európai Közösség kezdeteire. A témakörrel kapcsolatban bőséges uniós joganyag és pénzügyi támogatás áll rendelkezésre a Nemek esélyegyenlőségének Közösségi Programja (2001-2005) keretében. Ezzel kapcsolatban itt talál további információkat.

Mikor lépnek hatályba az új jogszabályok?

A tagállamoknak át kell ültetniük a nemzeti jogba a szabályozást. A faji származástól független egyenlőségre vonatkozó szabályozás átültetésére a határidő 2003. július 19. A szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen, koron vagy fogyatékosságon alapuló megkülönböztetésre vonatkozó szabályozás átvételére a határidő 2003. december 2. A tagállamok kérhetnek további legfeljebb három évnyi haladékot arra, hogy a jogrendszerüket összehangolják a fogyatékosságon és a koron alapuló megkülönböztetésre vonatkozó előírásokkal.

Mit kell tudni az EU bővítésével kapcsolatban?

Az Európai Unióhoz csatlakozás előtt minden új tagállamnak át kell ültetnie a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós szabályozást a nemzeti jogba.

Van olyan uniós alap, amelyet a hátrányos megkülönböztetés elleni projektekhez igénybe lehet venni?

A 2000-től 2006-ig meghirdetett Közösségi Cselekvési Program költségvetése körülbelül 100 millió euró. A program fő célkitűzése a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos közfelfogás és gyakorlat megváltoztatása a gyakorlatban. A programnak három prioritási területe van. Ezek a hátrányos megkülönböztetés természetének elemzése, a hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő szervezetek támogatása, illetve a figyelem felhívása a hátrányos megkülönböztetés problémájára és a sokszínűség előnyeire. A programmal kapcsolatban további információk találhatók a Bizottság webhelyén.

Mit tesz az EU a sokszínűséggel és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos eszmecsere elősegítése érdekében?

A Közösségi Cselekvési Program keretében az EU egy átfogó tájékoztató kampányt indított az EU országokban, szoros együttműködésben a szakszervezetekkel, munkaadókkal, nem kormányzati szervezetekkel és nemzeti hatóságokkal a munkahelyi és egyéb területen mutatkozó sokszínűség előnyeinek bemutatására.

Hol találok további információkat az EU hátrányos megkülönböztetés elleni politikájáról?

További információkat a következő helyen talál: http://europa.eu.int/comm/employment_social/fundamental_rights/index_en.htm   vagy e-mailben kaphat a következő címen: empl-antidiscrimination@cec.eu.int.