A Rasszizmus és Idegengyûlölet Európai Megfigyelõközpontja (EUMC) tevékenysége

Az EUMC éves jelentése 2004/2005 – I. rész

(EUMC, 2004/2005)

Az éves jelentés I. része beszámol az EUMC 2004-es tevékenységérõl és eredményeirõl. Az éves jelentés II. része áttekintést nyújt a rasszizmus és az idegengyûlölet helyzetérõl az Európai Unióban és a tagállamokban.

 pdf letöltése 555 KB (EN)

Rasszizmus és idegengyûlölet az EU tagállamaiban – trendek, elõrelépések és helyes gyakorlatok

Az EUMC éves jelentése 2005 – II. rész

(EUMC, 2005)

A Rasszizmus és Idegengyûlölet Európai Megfigyelõközpontja (EUMC) 2005-ös éves jelentését 2005. november 23-án terjesztette az Európai Parlament elé. A jelentés sorra veszi a foglalkoztatásban, a lakásügyben és az oktatásban tettenérhetõ megkülönböztetést, a rasszista bûnügyi adatokat és az ezek ellen tett lépéseket.

Az EUMC felmérése szerint az EU-ban mindenhol túlsúlyban vannak a bevándorlók és a kisebbség tagjai a kevésbé megbecsült foglalkoztatási ágakban. Egyes tagországokban különösen szembeötlõ a szegregáció a lakásügy területén. A bevándorlók és a kisebbség tagjainak tanulási eredményei elmaradnak a lakosság többségétõl. Az EUMC arra figyelmeztet, hogy ez az eltérés súlyos megkülönböztetéshez vezethet eddig figyelmen kívül hagyott, ugyanakkor kulcsfontosságú területeken. A jelentés példákat is hoz a kisebbségek kirekesztése elleni küzdelemben használt helyes gyakorlatokra.

 pdf letöltése, 636 KB (EN)

 pdf letöltése, 698 KB (FR)

 pdf letöltése, 771 KB (DE)

A vallási és etnikai alapú megkülönböztetés elleni küzdelem a foglalkoztatásban uniós és nemzetközi szemszögbõl

(ENAR, 2004. április)

A jelentés az ENSZ, az EU és az EU-tizenötök által nemzeti szinten, a vallási és etnikai alapú megkülönböztetés leküzdésében alkalmazható eszközöket mutatja be. 

 pdf letöltése, 1.41 MB

Európai stratégiák a rasszizmus és az idegengyûlölet bûnügyi megközelítésében

(ENAR, 2003)

Az Európai Unió tagállamai és az EU intézményei már számos dokumentumban, állásfoglalásban és szerzõdésben elismerték, hogy a rasszizmus, az idegengyûlölet és a faji alapú megkülönböztetés súlyos problémákat okoz Európa-szerte. Az 1990-es évek óta az EU-tagállamok fokozottabban érzékelik, hogy a rasszizmus és az idegengyûlölet ellen szisztematikus módon kell fellépni. A rasszizmus és az idegengyûlölet elleni hatásos eszközök közé sorolják a büntetõjog alkalmazását a rasszista és idegengyûlöletbõl elkövetett tettekre. A Bizottság a rasszizmus és az idegengyûlölet leküzdésére megfogalmazandó tanácsi kerethatározatra tett javaslatához csatolt nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a megfelelõ büntetõjogi eszközök fontos szerepet kaphatnak ebben a küzdelemben. Valójában büntetõerején túl a büntetõjognak távoltartó hatása is van.

 pdf letöltése, 1.08 MB

Bevándorlók, kisebbségek és foglalkoztatás: Kirekesztés, megkülönböztetés és megkülönböztetésmentesség az Európai Unió 15 tagállamában

(EUMC 2003/10)

Ebben a jelentésben egyedi módon összegyûjtötték az EU 15 országában a bevándorlókat és az etnikai kisebbségeket ért foglalkoztatási hátrányokat, a megkülönböztetéssel és kirekesztéssel kapcsolatos eseteket.
A jelentést abban az évben adták ki, amikorra a tagállamoknak át kellett ültetniük saját jogszabályaikba a Tanács két irányelvét: a faji egyenlõségi irányelvet és a foglalkoztatási esélyegyenlõségi irányelvet.

 pdf letöltése, 789 KB (EN)

Az alábbiakban néhány tény és adat olvasható a jelentésbõl:

Tények és adatok a „Bevándorlók, kisebbségek és foglalkoztatás: Kirekesztés, megkülönböztetés és megkülönböztetésmentesség az Európai Unió 15 tagállamában” jelentésből (EUMC, 2003)

Hollandia: A külföldiek aránya a teljes lakosságon belül 4,1%, az elsőgenerációs bevándorlók aránya 9,1% az összes bevándorolt kisebbség (beleértve a másodikgenerációs bevándorlókat) aránya 17,5%.

Ausztriában a kisebbséget körülbelül 130 000 és 200 000 lakos közé teszik. A szlovének és a horvátok alkotják a legnagyobb csoportokat (egyenként 50 000 lakos).

Görögországban a kisebbségek védelme elsősorban a vallási alapon meghatározott, Észak-Görögországban élő muszlim kisebbségre vonatkozik, és figyelmen kívül hagyja a keresztény romákat. A muszlim kisebbség lélekszáma becslések szerint 100 000 és 130 000 fő közé esik, míg a roma kisebbség körülbelül 150 000 és 300 000 fő között van. A romák (ideértve a sintiket és esetenként az ír vándorcigányokat is) minden tagállamban képviseltetik magukat. Számuk Európában összesen 1,2 és 1,7 millió közé tehető, de egyes roma jogvédő csoportok szerint még ezt a számot is meghaladja. A romákat akár Európa legnagyobb kisebbségi csoportjának is nevezhetnénk. Számos ország hivatalos kisebbségként ismeri el a romákat (pl. Ausztria, Finnország, Németország, Svédország).

Forrás: Európa Tanács (2002) A romák jogi helyzete Európában, DOC 9397 (2002.04.19.)

A sok tekintetben kivételnek számító Luxemburgot leszámítva átlagosan 5 százalékát adják az egyes országok lakosságának. Ez közel annyi, mint a teljes európai lakosságban képviselt arányuk, ami 5,3%. Összességében 20 millió külföldi él az EU-tizenötök országaiban (az összlakosság körülbelül 378 millió fő).

A külföldiek/bevándorlók összlakosságon belüli aránya

Forrás: Bevándorlók, kisebbségek és a foglalkoztatás: Kirekesztés, megkülönböztetés és megkülönböztetésmentesség az Európai Unió 15 tagállamában, EUMC 2003)

A külföldieknek legnagyobb számban otthont adó öt tagállam, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország, amelyek egyben lakosságukat tekintve is a legnagyobbak, a külföldi lakosok háromnegyedét képviseli. Németországban a legnagyobb a külföldi lakosok száma; 7,3 millióan élnek ott, ami a lakosság 8,9 százaléka. A külföldiek teljes lakosságra vetített arányát tekintve Luxemburg egyértelmû kivétel.

Azonban a külföldiek nagy aránya fõleg Luxemburg kis méretével és nyitott gazdaságával magyarázható, valamint azzal, hogy az ország számos nemzetközi vállalat és intézmény székhelye, amelyek nagy számban alkalmaznak ott élõ külföldieket, illetve a határon túlról ingázó munkavállalókat.

Következik a sorban Ausztria, Belgium és Németország. A külföldiek aránya ezekben az országokban (mintegy 9%) jóval az európai átlag fölött van. Görögország a maga 7.3 százalékos nyilvántartott arányával majdnem egy szinten van az imént említett országokkal, azonban a valós adat jóval efölött jár, ha figyelembe vesszük a nyilvántartásban nem szereplõ bevándorlókat. Franciaországban, Svédországban és Dániában a külföldi lakosok aránya 5%. Finnországban és Portugáliában a legalacsonyabb a külföldi lakosok száma; arányuk 2%. A többi országban az arány 2 és 4 százalék közé tehetõ.

A rasszizmus dimenziói

Az ENSZ a rasszizmus és a faji megkülönböztetés ellen folytatott küzdelmének harmincéves évfordulóját megünneplő szakmai műhely eredményei

(OHCHR, UNESCO, 2005)

2003-ban zárult le a harmadik évtized, amely alatt az ENSZ a rasszizmus és a faji megkülönböztetés ellen küzdött. Az utóbbi évtized egyik oktatási tevékenysége volt annak a szakmai műhelynek a felállítása, amelyben oktatási és képzési szakemberek, akadémikusok, az ENSZ emberjogi szakértői és a civil szféra képviselői együtt próbáltak megoldást találni a rasszizmusra és a hozzá kapcsolódó problémákra. A szakmai műhely célja az volt, hogy tanárok és diákok számára dolgozzanak ki olyan oktatóanyagokat, amelyek segítenek véget vetni a faji előítéleteknek, és előmozdítják a toleranciát. A szakmai műhelyt az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala (OHCHR) az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezetével (UNESCO) karöltve tartotta meg Párizsban 2003. február 19. és 20. között. A könyv alapjául is szolgáló háttéranyagok, amelyeket a szakmai műhelyben mutattak be, jól körülírható környezetben elemezték a rasszizmust és a faji megkülönböztetést. A megvizsgált környezetek közé tartozott az oktatás, a munkahely, a bevándorlás, a modern rabszolgaság formái, a média és a büntetőjogi rendszer. Ezen felül az anyagok foglalkoztak a kettős, nemi és faji alapon megvalósuló hátrányos megkülönböztetéssel is.

 pdf letöltése, 1.7 MB (EN)

Európa: mindenki különbözõ, mindenki egyenlõ?

Összehasonlító tanulmány a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság országjelentései alapján a rasszizmus és az intolerancia helyzetérõl az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Svédországban.

(Astrid Waterinckx, 2005)

Európa arculata teljes egészében átrajzolódott az elmúlt fél évszázad alatt. Az egyformaság kontinensébõl Európa a szemmel látható különbözõségek kontinensévé alakult át. Az Európaiak fokozatosan maguk mögött hagyták a változatlan és uniformizált társadalomhoz való tartozás gondolatát, és helyette az egyedi identitások társadalmába léptek át, amelyben érvényre kell juttatni valamennyi, egymástól különbözõ identitási formát. 

További információrét kattintson ide.

A TUC/WLRI brit szakszervezetek részére készített útmutatója a rasszizmus és az idegengyûlölet leküzdésére

2006. 03. 13.

Befejezõdtek az öt ország kutatóinak és szakszervezeti képviselõinek bevonásával végzett, a munkahelyi rasszizmusról készített tanulmányhoz szükséges vizsgálatok. A tanulmány célja az volt, hogy meghatározza milyen szerepet tölthetnének be a szakszervezetek a rasszizmus leküzdésében. A kiadvány a Nagy Britanniában végzett kutatás eredményeire épít, és célja a színes bõrû munkások jogaiért folyó küzdelem.

További információrét kattintson ide.

Rasszizmus a munkahelyen – ez minden nyelven bûn

TUC – Nagy Britannia munkahelyei

A munkahelyi rasszizmus lehet közvetlen vagy burkolt, szándékos vagy tudatalatti.

Az elkövetõ lehet a fõnök, a kollégák, de okozhatja a munkahely mûködési rendje is.

A rasszista viselkedés törvényellenes lehet, ezért ez a honlap ismerteti a faji megkülönböztetés áldozatainak jogait.

A rasszizmus ellen az egész szervezetnek – vezetõknek és beosztottaknak egyaránt – fel kell lépnie. Az igazi hatást akkor lehet elérni, ha a munkaadók és a szakszervezetek együttmûködnek.

További információrét kattintson ide.

 pdf letöltése, 45 KB (EN)

Tények és adatok

• Az Írországban kiadott munkaengedélyek száma az 1998-as 6000 darabról 2003-ra 47 000 fölé emelkedett
• Luxemburgban az amerikai kontinensrõl (nem beleértve az Egyesült Államokat és Kanadát) és az Ázsiából (nem beleértve Japánt) érkezõ munkavállalók átlagkeresete a luxemburgi nemzetiségûek átlagkeresetének mindössze 53 százalékát érte el. Ugyanez az adat az afrikai bevándorlók esetében csak 52% volt. 
• Németországban a szálloda- és vendéglátóiparban, illetve a takarító- és hulladékgyûjtõ munkakörökben dolgozó munkavállalók 25 százaléka nem német származású.  
• Spanyolországban a Közép- és Dél-Amerikából érkezõ munkavállalók 30 százaléka szakképzetlen munkás, 14 százalékuk pedig háztartási alkalmazott. Az Afrikából érkezõk között ez az arány rendre 47% és 3%, míg az Ázsiából érkezõk körében rendre 19% és 9%. Összehasonlításképpen a társadalombiztosító az Európai Gazdasági Térségbõl érkezõ külföldiek 10 százalékát vette nyilvántartásba szakképzetlen munkaerõként és 0,06 százalékát háztartási alkalmazottként. 
• Finnországban az iraki állampolgárok 72 százaléka, az iraki születésû finn állampolgárok 64 százaléka, míg a finneknek csupán 9 százaléka volt munkanélküli. 
• Franciaországban megkülönböztetésellenes segélyvonalat (114) helyeztek üzembe, amelyre az elsõ két évben összesen 50 000 hívást kezdeményeztek, közülük 12 000-bõl jogi bejelentés készült. Azonban mióta 2003 júniusától a hívásokat egy automata rendszer kezeli, a megkeresések száma jelentõsen csökkent. Ezek az adatok ugyan nem bizonyítják a megkülönböztetés helyzetének idõközbeni változását, de kiolvasható belõlük, az a nagyon fontos tény, hogy a bejelentések között túlsúlyban volt a foglalkoztatáshoz kapcsolódó, hátrányos megkülönböztetések elleni panaszok száma. 2004 elsõ félévében a francia 114-es vonalra beérkezõ, megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszok 27 százaléka a munkafelvétel és szakmai problémák témakörével foglalkozott, 7 százalékuk forrása pedig a szakmai képzés volt. 
• Hollandiában 2003-ban a Megkülönböztetésellenes Ügynökségek Nemzeti Szövetsége 634 munkával kapcsolatos panaszt jegyzett fel. A panaszok 42 százalékát üzlethelyiségben keletkezett konfliktusok tették ki, 24 százalékuk a munkafelvétel során keletkezett, 12 százalékukat pedig elbocsátás miatt nyújtották be. 
• Svédországban 2004 szeptemberében a legnagyobb országos napilap, a Dagens Nyhete végzett egy nagy ívû felmérést. Az eredmények azt mutatták, hogy a megkülönböztetés legmagasabb arányban, 22 százalékban az éttermekben fordul elõ, míg az iskolákban a legalacsonyabb, 2%, az elõfordulási arány. 
• A finnországi kisebbségek körében végzett 2004-es felmérés szerint azok szembesültek a leggyakrabban a munkahelyi hátrányos megkülönböztetéssel, akik „kinézetükben különböztek a többségi társadalomtól. Ez kifejezetten az arabokat és a szomáliaiakat érintette.” Õket csaknem 40 százalékkal gyakrabban zaklatták a munkahelyükön, mint az orosz vagy észt származású bevándorlókat. 
• A cseh romák körében becslések szerint 70–80 százalékos a munkanélküliség. 
• Lengyelországban vannak olyan régiók, ahol közel 100 százalékos a romák munkanélkülisége, és csak elvétve akad olyan roma, aki munkához tud jutni. 
• Egy Magyarországon végzett 2003-as reprezentatív felmérés szerint a romák munkaerõ-piaci részesedése 2003-ban ugyanazon a szinten volt, mint 1993-ban. A roma nõk és férfiak egyaránt 21 százaléka volt csak jelen a munkaerõ-piacon (szemben a teljes lakosság esetében mért 50 százalékkal). Nem meglepõ ezek után, hogy a roma háztartások 80 százaléka a jövedelem szerinti besorolás alsó két tizedében helyezkedik el. Az általános helyzet az, hogy sokan alig kapnak munkát, vagy munkanélküliek a munkaerõ-felvétel terén jelenlévõ súlyos megkülönböztetés miatt. Azok pedig, akik munkához jutnak, nagyon alacsony fizetésért dolgoznak.

Forrás: Rasszizmus és idegengyûlölet az EU tagállamaiban – trendek, elõrelépések és helyes gyakorlatok

ENAR Nemzeti brosúrák

Válaszlépés az európai rasszizmusra – tájékoztatás és a civil társadalom szerepe

Az ENAR 24 EU-országban adott ki rasszizmusról szóló nemzeti brosúrákat.

A nemzeti tájékoztató brosúrák célja, hogy rávilágítsanak a rasszizmusra adott Európai válaszlépések nemzeti szinten való alkalmazásának jelentõségére. A brosúrák ezen felül gyakorlati tájékoztatást nyújtanak, a nemzeti törvények illetve a civil szervezetek nyújtotta eszközökrõl, amelyekkel szembe lehet szállni a megkülönböztetéssel.

Nemzeti brosúrák országok szerint

Antirassismus-Organisationen

Österreich

• No-racism
  http://www.no-racism.net
• Das Netzwerk gegen Rassismus
  http://www.rassismus.at
• FairPlay. Different Colours. One Game
  http://www.fairplay.or.at

Belgien

• Centre for Equal Opportunity and Anti-Racism
  http://www.antiracisme.be

Tschechien

• Tolerance
  http://www.tolerance.cz/

Dänemark

• Dokumentations- og rådgivningscenteret om racediskrimination. http://www.drcenter.dk/
• SOS mod Racisme
  http://www.sosmodracisme.dk/

Frankreich

• LICRA (Ligue Internationale Contre le Racisme et l'Antisémitisme) http://www.licra.org/
• MRAP - Mouvement Contre le Racisme et Pour l'Amitié http://www.mrap.asso.fr/
• SOS Racisme
  http://www.sos-racisme.org/

Deutschland

• Aktion Courage/SOS Rassismus
  http://www.aktioncourage.org/
• Bund gegen ethnische Diskriminierung in der Bundesrepublik Deutschland e.V.
  http://www.bdb-germany.de/
• Dokumentations- und Informationszentrum für Rassismusforschung e.V.
  http://www.dir-info.de/
  http://www.lidia-bayern.de/index.html
• Mediathek gegen Rassismus und Diskriminierung
  http://www.mediathek-gegen-rassismus.de/

Griechenland

• SOS Racisme
  sosgr@use.net

Ungarn 

• ANTI-RASSZISTA MENTALITAS (ARM), Antiracist Mentality (ARM)
  E-mail: arm@mail.externet.hu
  Internet: http://members.tripod.com/~arm97 (not available)

Italien

• Ripartenze
  http://web.tiscalinet.it/ripartenze/
• SOS Razzismo
  http://www.uni.net/sos.razzismo/

Irland

• Consultative Committee on Racism and Interculturalism
  http://www.nccri.ie/
• Know Racism
  http://www.diversityireland.ie/
• Anti-Racism Campaign
  http://flag.blackened.net/revolt/arc.html
• Race Equality Unit - Equality Comm. North. Ireland http://www.equalityni.org/

Niederlande 

• Stichting Provinciaal Platform Anti-racisme (SPPAR)
  http://www.sppar.nl/
• ADB Nijmegen
  http://www.adbnijmegen.nl

Portugal

• SOS Racism Portugal
  http://www.sosracismo.pt/

Slowakei

• L'udia proti rasizmu/People Against Racism
  http://www.rasizmus.sk/

Spanien 

• CECRA
  http://www.noracismo.org/
• SOS Racisme Spain
  http://www.sosracisme.org/
• S.O.S. Racismo Madrid
  http://www.sosracismomadrid.org/
• J.R.E.
  http://www.arrakis.es/~jre/
• Movimiento Contra la Intolerancia http://www.movimientocontralaintolerancia.com/

Schweden

• Antidiskrimineringsbyråernas Nätverk http://www.antidiskriminering.net/
• Centrum mot rasism
  http://www.centrummotrasism.nu/
• Samling mot rasism och diskriminering http://www.centrummotrasism.se/
• Sverige mot rasism
  http://www.sverigemotrasism.nu

UK

• Youth Against Racism England
  http://www.yre.org.uk/
• CARF
  http://www.carf.demon.co.uk/
• The Commission for Racial Equality (CRE)
  http://www.cre.gov.uk/
• Football Unites - Racism Divides.
  http://www.furd.org/
• Institute of Race Relations
  http://www.irr.org.uk/
• Love Music Hate Racism
  http://www.lmhr.org.uk/
• National Assembly Against Racism
  http://www.naar.org.uk/
• Show Racism the Red Card
  http://www.srtrc.org/
• Racism, Ethnicity and Criminology http://www.kcl.ac.uk/depsta/law/research/rec/index.html

EU-weit

• European Network Against Racism
  http://www.enar-eu.org/
• European Commission against Racism and Intolerance http://www.coe.int/t/E/human_rights/ecri/
• Tolerantschools – a European network http://www.tolerantschools.org/index.php?THEMA=0000200001
• United for Intercultural Action
  http://www.unitedagainstracism.org/